2010. május 13., csütörtök

Hát nem is a McCafé!



Nekem nagyon tetszik ez a kávézó-hangulat idézés!





Hozzá is járulnék egy korábbi versemmel, no és egy kis kávéházba illő zenével (Flóra, neked úgyis ígértem Paris Combót :-)








Korai kávé


A balkonon könnyed
illat, kora nyári, selymes.
Édes fényben úszik az
olasz kőpadló,
finom románcot játszik
pár csipkézett, tejfehér
csésze.

Emlékeke ízlelek,
apránként bontogatom
az idő celofánját.
A múltat üveges tálcán
kínálom neked,
ahogy az illatos feketét
kevergeted.

A kannából hirtelen
gőz csap fel, s az asztal
közepén kuncogó
alkonyat hasad.
Tejszínt kértem, de
helyette magad olvadtál
bele csészényi lelkem
tartalmába.

Mosolyogva ízlelem
zamatod, erőd
szívembe markol
a zacc mélyébe veszve.
Ne aggódj! Az élet is
csak egy keserédes
vihar a kávéscsészében.









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése