Sziasztok!
Nagyon hosszas tanácskozás után magamhoz ragadtam azt a felettébb megtisztelő feladatot, hogy bejegyzésemmel ismét elindítsuk a blogot!
És bocsásson meg nekem minden elő, de a következő gondolatsort nem tudom kihagyni: Nagycsütörtökön virrasztottunk (igaz, nem imával, csak részegekkel), Nagypénteken megjártuk az elmúlás kálváriáját, és most, Húsvétkor pedig "feltámadunk"...hú, mit kapok én még ezért...:D
Nem tagadhatom meg magam, úgyhogy a első vers legyen Pilinszky...legyen.
Szenvedjük el egymást szeretetben, és írjunk, írjunk, írjunk!
(Ideges vagyok, és úgy remeg a kezem, mint a szerelmeseknek és az alkoholistáknak szokás...)
Pilinszky János
Van Gogh
1
Ők levetkőztek a sötétben,
ölelkeztek és elaludtak,
miközben te a ragyogásban
sírtál és mérlegeltél.
2
Alkonyodott.
A rozoga melegben
papírközelbe ért a nap.
Minden megállt.
Állt ott egy vasgolyó is.
3
"Világ báránya, lupus in fabula,
a jelenidő vitrinében égek!"
minden egyes versénél megdöbbenek hogy mennyire mennyire zseniálisan írt pilinszky. és ezt a rádöbbenést nem tudom megszokni vagy kinőni, pedig ej mióta ismerem már
VálaszTörléshát újrakezdjük? kezdjük újra hát?